A kerettanterv túlpolitizálása

Adott egy otromba kerettanterv. Egy olyan kerettanterv, amelyben évekig nyolc magyar óra szerepelt az alapiskola első osztályában, és igazából senkit nem zavart.

Most a szemfüles SMER-esek beleköptek a levesbe. Nem képesek megérteni, hogy az írás és az olvasás elsajátítása érdekében ez mindenképp szükséges volt. Marad az öt. Második körben adott egy petíció, mivel ez sokunknak nem tetszik. Pedagógusok fognak össze, iskolaigazgatók gyűjtik az aláírásokat. Több mint 26000 össze is jön. A dolog mégis kisiklik, pontosabban befagy a közelgő választásokig. Miért?

Mert ebből is politikai ügy kerekedett, kérem. Csodálkozunk, hogy a miniszter aljas húzással megvárakoztatta az oktatásügyi szakembereket? Hogy igazából sehol nem mond semmi konkrétat? Hogy kétszázra ugrik a vérnyomása, ha a petícióról hall? Én nem vagyok különösebben meglepődve, lévén, hogy egy ideje ezt tanulom a gyakorlatban, egyre jobban belelátok a gépezetbe, és nem olyan bonyolult. Ha megmaradt volna ez a kezdeményezés a pedagógusok kezében, ha a szülői szövetségek aktívabbak lettek volna, ha több NGO-t húznak bele, akkor nem alázta volna porrá a szakmai delegációt az amúgy logikusan nem-magyarbarát miniszter. De a témára rákapott a Híd, a márciusi választások előtt minden szalmaszálba görcsösen belekapó MKP, és még a Négyszögletű Kerekasztal is. Ezek a tárgyalások felértek egy szerda esti Barátok közt epizóddal, mentek a fúrások, fél óra után már az önkormányzati választásokról esett szó, ki mit kapott, ki mit ígért. Tiszta Felvidéki politikai vitaklub, csak élőben. És igazából nem sok mindenre találtak megoldást. Az összeborulást meg Tokár Gézán kívül senki nem akarta. Az MKP sarokba akarta szorítani a Hidat a minimummal, Érsek Árpi nem a történelem legnagyobb oktatáspolitikai szakértője, de átvágni nem tudták, így tárgyaltak arról, hogy majd egyszer leülnek tárgyalni a tárgyalások előtti tárgyalásokhoz. Azaz nem tudtak dűlőre jutni. Ráadásul sem a Híd, sem az MKP nem szereztek annyi aláírást, amennyit politikai pártnak egy ilyen esetben illett volna. Ha már belementek a játékba.

És itt a kulcsmomentum.  Nem kellett volna belemenni. Nem kellett volna őket még megkérni sem. Mindenki a saját politikai tőkéjét látja a témában, miközben a lényeg elveszik. Már Brüsszelben is megy a szívatás Csáky és Nagy Joe között, egymást átharsogva kiabálnak haza és oldják a semmit. És nagyon veszélyes hazardírozni valami olyasmivel, ami a következő nemzedékek sorsára is kihathat, arról nem is beszélve, hogy az oktatásügyi szakemberek és az iskolaigazgatók valószínűleg megoldják a dolgot a szabadon szétosztható órák magyarrá varázslásával. Részleges, ideiglenes és hátsó ajtó szaga van, ez igaz, de a választásokig megoldható. Ami meg a pártokat illeti, jobb lenne, ha egy időre kihúznák magukat a téma alól, ugyanis a helyzeten – amit egyébként a pedagógusok véleményem szerint megoldanak majd – már csak rontani tudnának.

Hivatalos info: http://www.magyariskola.sk

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s